Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság éjjel-nappal hívható gyermekvédő hívószáma: 06-80/630-155

Elsős tanítók - 2018/2019

 
Békés Iskolák elnevezéssel országos program indult nemrégiben. Eddig hat Pest megyei és két székesfehérvári intézmény csatlakozott, s most kilencedikként a Győri Váci Mihály Általános Iskola.
 
Diák, akinek a fejét a társai a vécébe nyomták, szülői értekezlet, ahol lincshangulat alakult ki, pedagógus, aki osztálytársuk kirekesztésére buzdította a többi gyereket – mindez Győrben történt meg. Egyedi esetek, mégis ugyanarra figyelmeztetnek: az iskola nem mindig békés hely. De ezen lehet változtatni.

A Békés Iskolák program egy amerikai pszichiáter és egy szintén amerikai pszichológus 40 éves kutatómunkáján alapul, az iskolai erőszak kezelésére és megelőzésére a világ számos országában sikerrel alkalmazzák. A szerzők szerint az agresszió megjelenéséhez nemcsak bántalmazó és áldozat, hanem szemlélők is kellenek, mivel a bántalmazók valójában csak azt tehetik meg, amit engednek nekik. Vagyis a kulcskérdés a szemlélők, a közösség passzivitásának megváltoztatása, amelybe beletartoznak a tanulók, a tanárok és a családok is.

A Váci belevág

– Miklósyné Bertalanfy Mária címzetes vezető főtanácsos, győri WHO-koordinátor ismertette meg velünk a programot, rögtön igent mondtunk – mondta a Kisalföldnek Répásiné Hajnal Csilla, a győrszentiváni Váci-iskola vezetője, szaktanácsadó, akinek különös érdeklődése abból is fakad, hogy diplomás egészségfejlesztési mentálhigiénikus, kineziológus és kétféle mediátori képzettséggel rendelkezik. – Már felállt az iskolai békítő team, az év végéig tartó tréningeken pedig minden pedagógusunk részt vesz. Nem számítunk könnyű, főleg gyors eredményekre, a tapasztalatok szerint négy-öt év, mire egy iskolai klíma megváltozik.
 
Az intézményvezető kérdésünkre elmondta: úgy látja, hogy régiónkban nem a nyílt, hanem a bújtatott agresszivitás a jellemző. Sokszor csak az árulkodik a háttérben zajló cikizésről, fenyegetésről, lelki terrorról, hogy az áldozat hirtelen szótlan lesz, elüldögél magában a szünetekben.

– Nem tagadom, voltak gyerekek, akiket emiatt elvittek tőlünk, de ugyanúgy más iskolából is kerültek már hozzánk kirekesztett tanulók. Gyakran nehéz megértetni a szülőkkel, hogy nem egyik pillanatról a másikra oldódnak meg a konfliktusok, főleg nem anélkül, hogy az ő gyermeküknek is változnia kellene.

Nehéz a pedagógusoknak

Antal Judit mentálhigiénés tanácsadó, aki szerte az országban tart továbbképzést és tanácsadást pedagógusoknak, az iskolai bántalmazásra egy más oldalról világított rá. Úgy látja: a minősítések, a feszes tanmenet hatalmas terhet jelentenek a tanároknak, akiknek így kevesebb energiájuk marad arra, hogy odafigyeljenek a gyerekekre, az érzelmek, indulatok megfelelő kezelésére. Sokan már frusztráltan kezdik a tanévet is, és egyre több tanár küzd kiégéssel, egy-egy továbbképzésen a résztvevők 15–20 százaléka bevallja, hogy már fordult emiatt pszichológushoz, pszichiáterhez. A tanácsadó hangsúlyozta: szerencsére számtalan lehetőségük van a pedagógusoknak segítséget kapni, akár egymás támogatása vagy a témában rendelkezésre álló gazdag szakirodalom révén.

Erőszak számokban

Egy Győr-Moson-Sopron megyét is érintő 2015-ös oktatási felmérésből kiderül: az 5–8. évfolyamosok mindössze harmada nem élt még át iskolai erőszakot. 36,7 százalékukat egyszer-kétszer, 16 százalékukat néhányszor, 5 százalékukat hetente, minden tizedik diákot viszont hetente többször is bántalmazták az iskolában.

Veiszné Korbély Éva győri felnőtt és gyermekterapeuta, coach rengeteg iskolai erőszaktól szenvedő diákkal találkozott az évek során. Volt áldozat, akit bezártak a mellékhelyiségbe, megrongálták, a vécébe dobták a cuccait, elszedték a pénzét, a mobilját. A szakember szerint ezeknek az eseteknek nem szabad titokban maradniuk.

A terapeuta úgy véli: fontos, hogy a gyerekek önvédelmi stratégiákra tegyenek szert. Ezt támasztja alá a kutatásnak az a megállapítása is, hogy a diákok általában nem elégedettek azzal, ahogyan a tanárok a bántalmazásra reagálnak, komolyabb beavatkozást várnának el, például akkor, ha virtuálisan megalázzák őket.
 

A cikk a Kisalföld újságban, valamint a kisalfold.hu oldalon jelent meg. Szerzője: D. Pusztai Andrea

      dig temahet  tehetseg  hatartalanul logo